240423-as bejegyzés

Régóta nem írtam semmit.

Bármi is legyen, újrakezdek írni.

Későn rájöttem, hogy bármit is tesz az ember, jobb, ha tesz valamit, mintsem hogy semmit se tegyen – ez hasznos az életben.

Úgy tűnik, esni fog az eső. Olyan az ég, mintha bármikor elkezdődhetne a zuhogás.

Egy kicsit szomorú vagyok, de még mindig rendben vagyok.

Az élet mindig ingadozik a jó és a rossz között, és talán úgy van megtervezve, hogy soha ne tudjunk teljesen elengedni semmit. Vagy csak én vagyok így?

Néhányan könnyen elengednek dolgokat, mások pedig makacsul ragaszkodnak hozzájuk.

Mindez csak találgatás.

Attól függ, hogyan gondolkozunk róla.

Nyilvánvaló, de nincs mit tenni.

Bár nem túl hosszú ideig, de azért már elég sokat éltem ahhoz, hogy

Úgy tűnik, a nyilvánvaló dolgok igazak. 

Végül is rengeteg ember ment már keresztül ezeken a nyilvánvaló dolgokon.

Szeretném hinni, hogy én más vagyok, de ez a gondolat is túl nyilvánvaló.

Végül is minden ugyanaz. 

Újabban sokkal gyakrabban beszélek, mint egy öreg ember, és ez semmit se tehetek ellene. Hohó!

Ha az ember megöregszik, egyszerűen csak arcátlanul kell mondania a nyilvánvaló dolgokat. 

Ennek ellenére írni fogok.

Talán egy kicsit enyhítheti a feszültségemet.

Vagy talán csökkenti a magányosságomat.

És talán valaki más is megnyugodhatna tőle – ez egy irreális vágy...

Valójában csak jó érzés bármit is írni.

Jó érzés elolvasni a saját írásaimat. Ez önmagában is elég indok. 

Új platformon szerettem volna újrakezdni. Friss és jó érzés.